[Magyarkanizsa történelme] [A legrégebbi múlt][A török hódoltság utáni korszak] [A '48-as szabadságharc] [A városiasodás korszaka] [Az I. és a II. vh. közti évek]

Magyarkanizsa történelme

	A közelmúlt
	XX. század közepére Kanizsa lakossága 11.842-re csökken, majd 1961-re 10.722-re. Ekkor indul meg ismét a gazdasági fejlődés, amit a lélekszám növekedése is jelez: 1971-ben 11.240, 1981-ben 11.687 lakost írtak össze. Ezután némi ingadozás után a nyolcvanas évek folyamán, 1991-től ismét lényeges létszámcsökkenés következett. A lakosság létszámalakulása községi szinten azonban már a század közepétől fogyatkozó: 1953: 35.590, 1961: 34.960, 1971: 33.817, 1981: 32.529 és 1991: 30.692. A lakosságcsökkenés elsődleges oka a szaporulat hanyatlása, a gazdasági és társadalmi okokkal indokolt elvándorlás. A nemzetiségi struktúrában a demográfiai változások 1920 óta a délszláv népesség lassú szaporodását, a magyarok ugyancsak lassú fogyatkozását mutatják. A kilencvenes években ez a folyamat felgyorsult (1981: magyarok 89,0%, szerbek 6,2%, jugoszlávok 2,8%).	Gyógyszertár, 1980

A hatvanas évektől fokozatos gazdasági fellendülés kezdődött a mezőgazdaságban, a feldolgozó- és szolgáltatóiparban. Jelentős változást hozott a kőolajkitermelés megkezdése, a közlekedésben az utak korszerűsítése, a tiszai híd megnyitása és a horgos-zentai vasúti szárnyvonal megszüntetése. Az 1970. évi tiszai árvíz után a város keleti oldalán új töltés épült az ártéren és az azon fekvő Nagyszigeten át. A Tiszából homokkal feltöltötték a Kőröst, majd itt új lakótelepet alakítottak ki. Impozáns fejlődést jegyzett az építőipar és az építőanyag-gyártás (Potisje), új ágazatként jelentkezett a fémipar (Metal) és a szigetelőanyag-gyártás (FIM). 1980-ban megindult az új gyógyfürdő és rekreációs központ. A régi gazdasági ágazatokban is végrehajtották a rekonstrukciót: a mezőgazdaságban (gépesítés, öntözőrendszer, kultúraváltás, üvegház, belterjes állattenyésztés), a malom-, a fa-, a textil- és az élelmiszeriparban. A nyolcvanas évek végén a szocialista rendszer krízisbe jutott és a község gazdasági fejlődése leállt. A rendszerváltás a politikai problémák halmozódása és megoldatlansága miatt (a szocialista rendszerű Jugoszlávia 1992-ben széthullott) a mai napig sem fejeződött be.

A fellendülés két évtizedét a társadalmi rendszerben is jelentős eredmények követték: az iskoláskor előtti nevelés intézményes rendszere (bölcsődék, napközik, óvodák) minden gyermeket felölelt a községben, hasonlóan minden iskoláskorú gyermek anyanyelvén végezte az általános iskola nyolc osztályát. 1965-ben mezőgazdasági középiskolát alapít a község, amely azóta is középkáderekkel látja el Vajdaságot. A nevelő- és oktatási intézmények új épületeket, korszerű felszerelést kaptak Horgostól Adorjánig. Az oktatási rendszer hatékonyságát a szakadatlan reformok, átszervezések átgondolatlansága azonban hátráltatta. A művelődésben is jelentős eredmények születtek: Horgoson Művelődési Ház épült, Kanizsán pedig moziterem (a tervezett művelődési központ egyik részépülete). A község minden településén működik művelődési egyesület, ezek a lepergett évtizedek folyamán regionális, tartományi és országos szinten is szép eredményeket mutattak fel. A község könyvtári hálózata a kanizsai József Attila Könyvtár szakirányításával működik; egyébként ez a könyvtár a kanizsai hagyományos Írótábor egyik szervező intézménye. A kanizsai Írótábor immár 45 éve gyűjti találkozóra a vajdasági, jugoszláviai és külföldi meghívott írókat. Évtizedeken át regionális jellege volt a kanizsai színházi rendezvényeknek, a Tiszai Ünnepi Játékoknak, amelyek azonban a színházépület hiánya miatt néhány éve szünetelnek. A tájékoztatás terén a község a Tiszavidék című regionális hetilapban volt jelen (1968-1993), újabban saját kétheti lapot ad ki Új Kanizsai Újság címen. Legújabban zenei rendezvényeknek is - nemzetközi jazzfesztivál - otthont ad az egyébként saját zeneiskolával is rendelke ző város.

A község sportélete évszázados múltra tekint vissza, ennek emlékére tartja minden évben a Kanizsai futó- és úszómaratont. A labdarúgás, a szertorna, az atlétika, a kézilabda, a röplabda, a (maratoni) futás, a birkózás, a céllövészet, a kajakozás voltak a XX. század legnépszerűbb sportágai, amelyekben a község számos kiváló versenyzőt, sportmunkást adott.

 

Dobos János mgr.

LOCAL SELF - GOVERNMENT  Magyarkanizsa / Kanjiža -office@kanjiza.co.yu
webmaster@kanjiza.co.yu