Az I. és a II.
|
 |
|
 Cukrászda, 1936
|
[Magyarkanizsa történelme] [A legrégebbi múlt] [A török hódoltság utáni korszak] [A '48-as szabadságharc] [A városiasodás korszaka] [A közelmúlt]
Magyarkanizsa történelme
Az I. és a II.
|
|
|
Cukrászda, 1936
|
A második jugoszláv (szocialista) agrárreform most az újabb szláv betelepítettek mellett a helyi magyar földmunkásoknak is juttatott földet, ezzel tompítva élét azoknak az atrocitásoknak, amelyekkel a délszláv lakosság 1941. évi meghurcoltatásáért a magyar lakosságot büntette. A mezőgazdasági termelés kollektivizálása, az üzemek és vállalatok államosítása, majd a sztálini rendszerrel bekövetkezett szakítás újabb és újabb megrázkódtatásokat hozott, amelyek miatt sem a mezőgazdasági, sem az ipari termelés nem volt képes a holtpontról kimozdulni. Felgyorsult viszont a tanyai gazdálkodás sorvadásra, illetve a tanyavidéken új települések kialakulása: a zenta-szabadkai vasútvonal mellett OROM és VÖLGYES, majd később Orom mellett ÚJFALU, Kispiac és Martonos között pedig KISHOMOK néven alakult új település.
Dobos János mgr.
LOCAL SELF - GOVERNMENT Magyarkanizsa / Kanjiľa -office@kanjiza.co.yu
webmaster@kanjiza.co.yu
z új államban Kanizsa
(1920-tól: STARA KANJI®A) határszéli fekvése és nemzetidegen lakossága
leállította a település eddig sem gyors gazdasági fejlődését. A jugoszláv
földreform- és telepítéspolitika nemzeti érdekeinek megfelelően a fel nem tört
közlegelőkre szláv lakosságot telepített. Likai telepeseknek Kanizsa határában
zárt településeket hoztak létre VELEBIT (1941: 924 lakos) és VOJVODA ZIMONJIC (1948:
472 lakos) néven. Kellő termelőeszközök és tapasztalatok nélkül a hegyvidéki
telepesek nehezen akklimatizálódtak, ugyanakkor a helyi földmunkásság nem részesült
az agárreformmal kiosztott telkekből.